Honnan jön ez a szöveg?

Ez a tervezet nem a semmiből indult, és nem is egy párt programjából. Kiindulópontja a magyar alkotmányos hagyomány demokratikus rétege — mindenekelőtt az 1989–90-ben kialakított köztársasági berendezkedés és a 2010 előtti alkotmánybírósági gyakorlat —, mércéje pedig az, ahogyan a hozzánk hasonló, stabil európai demokráciák védik a jogállamot és korlátozzák a hatalommal való visszaélést.

Kiktől tanultunk?

A kutatási tervben az összehasonlításba bevont demokratikus alkotmányokat hat szerkesztési szempont szerint súlyoztuk: a demokrácia minősége (28%), a Magyarországgal való társadalmi kapcsolatsűrűség (20%), a kulturális közelség (18%), a gazdasági fejlettség (15%), a vallási-felekezeti szerkezet közelsége (12%) és az alkotmány frissessége (7%). Az európai uniós tagállamok teljes súllyal szerepelnek, a nem EU-tag demokráciák pedig 0,65-szörös szorzóval, mert az uniós jogrenddel való összhang a tervezet alapfeltétele. Ezek tudatos szerkesztési szempontok — nem természettudományosan bizonyított „optimális" súlyok —, amelyek biztosítják, hogy a rangsor élén végig európai uniós demokráciák álljanak.

A jelenlegi szöveg cikkjegyzeteiben 24 alkotmányos és nemzetközi forrás összesen 236 hivatkozása oszlik el. A leggyakrabban idézett külföldi minták: a német Grundgesetz (79 hivatkozás), a spanyol (35), a portugál (27), a lengyel (26) és az olasz alkotmány (23). Minden cikk alatt ott állnak a felhasznált minták, a részletes összehasonlító elemzés pedig a témadossziékban és a döntésnaplóban olvasható.

Milyen adatokra épül?

Az idézett külföldi alkotmányszövegek a Constitute Project adatbázisából származnak (CC BY-NC 3.0). Azt, hogy egy-egy intézményi megoldás mennyire elterjedt és mennyire állta ki az idő próbáját, a Comparative Constitutions Project (CCP Characteristics v5 és Chronology v6; CC BY-NC 3.0) adatállományaiból, valamint a Concept Integration Lab és a Sartori Network fogalmi-korpuszelemző módszertanával vizsgáltuk (korpuszilleszkedési jelentés), kiegészítve a 2024–2026-os európai alkotmánymódosítások és a Constitute adat-elemzéseinek áttekintésével. Kerültük az olyan „csiki-csuki" rendelkezéseket, amelyeket több országban is beírtak az alkotmányba, majd néhány év múlva hatályon kívül helyeztek.

Az adatok használatánál a korlátokat is nyíltan rögzítjük: az elterjedtségi arányok a dossziékban megjelölt adatkiadásra és mintára vonatkoznak, egy alkotmány fennmaradása pedig önmagában még nem bizonyítja minden egyes cikkének beválását. Az alkotmányos szabályok gazdasági és társadalmi hatásairól szóló empirikus szakirodalmat — köztük az NBER politikai gazdaságtani, közpénzügyi, gazdaságtörténeti és jog-gazdaságtani kutatásainak 2026-os szintézisét — a modern oksági módszertan és a 2026-os metatudományi reprodukciós kutatások óvatosságával mérlegeltük.

Hogyan készült, és mi vár még ellenőrzésre?

Két összehasonlító kutatási kör (36 témadosszié) után hat szerkesztési hullámban készült el az angol munkaszöveg és a mondatról mondatra egyeztetett magyar változat. A teljes tervezetet ezután hét szempontból vetettük alá kritikai próbának: alkotmányjogász, hatalomkoncentrációra törő kormány, ellenzéki vezető, hétköznapi állampolgár, a Velencei Bizottság mércéje, közgazdász és történész szemüvegén keresztül. A második körben külön forgatókönyv-elemzés vizsgálta a kinevezési elakadásokat, a törvénykihirdetési szabotázst, a kormányválságokat és a különleges jogrend visszaélési kockázatait.

A kutatást, a szövegezést, a fordítást és a belső kritikai próbákat mesterséges intelligencia (Claude Code, OpenAI Codex, majd Google Antigravity) segítette, emberi irányítással. Ezek a gépi és szerkesztői ellenőrzések a belső koherenciát, a kereszthivatkozásokat és a két nyelvi változat illeszkedését biztosítják — de nem helyettesítik a független alkotmányjogi, európai jognak való megfelelési és anyanyelvi jogi-nyelvi szaklektori vizsgálatot, amelyre a nyilvános vitában is számítunk.

És a nemzet eredete?

A Preambulum nem tesz származástani vagy vallási kizáró állítást, és ez szándékos. Az alkotmányozó alany itt a polgárok közössége: mindenki, aki az országot otthonának mondja. A Kárpát-medencei népességtörténet régészeti-genetikai szakirodalmát külön kutatási dossziéban dolgoztuk fel — egy modern alkotmány méltóságához azonban nem tartozik hozzá, hogy természettudományos laboreredményekre alapozza a politikai közösség összetartozását.

Ki felel a szövegért?

A tervezet felelős szerkesztője Sándor László. Ő dönt a beérkező javaslatok befogadásáról, és rögzíti az érdemi választások indokait a nyilvános döntésnaplóban. Az induló tervezet alapja az angol munkaszöveg, de magyarul önmagában is lehet változtatást javasolni — az elfogadott módosításokat mindkét nyelven átvezetjük. Minden nyilvános munkafájl szabadon elérhető; egyes harmadik féltől származó adatállományokat és szakcikkeket a licencfeltételeik miatt nem terjesztünk újra, de pontos forrásmegjelölésük a dokumentációban szerepel.