Közérthetően — A Mi Alkotmányunk

Ez a kísérő szöveg a közösségi alkotmánytervezet (alkotmany.md) megértését szolgálja. Nem a ma hatályos jogot írja le, hanem azt, hogyan működnének a tervezet szabályai. Nem része magának az Alkotmánynak: ha bármiben eltér tőle, a tervezet szövege az irányadó. Úgy íródott, hogy egy gondolkodó tizenhat éves is végigolvashassa.

Olvasás közben érdemes egyetlen kérdést szem előtt tartani: világos a szabály, végrehajtható, és mi történne, ha valaki megpróbálná kijátszani? Egyetlen pontos észrevétel is sokat ér — nem kell hozzá kész jogi szöveget vagy fordítást írnod.

1. Olvasási kulcs — hogyan érdemes ezt a szöveget olvasni?

Mi az Alkotmány szerepe? Az ország alaptörvénye: minden más jogszabály és minden állami szerv — az Országgyűlés, a Kormány, a bíróságok — fölött áll (3. cikk). Amit az Alkotmány kimond, azt egyszerű törvénnyel nem lehet felülírni. Módosításának szigorú eljárása és tartalmi korlátai vannak (96–97. cikk).

Hogyan épül fel? Egy Preambulum (ünnepélyes bevezető), majd 101 cikk tizenhét részben. Az első négy rész rólad szól: az állam alapjairól, a szabadságjogokról, a szociális jogokról és az állampolgárságról. A középső részek az intézmények munkamegosztását rendezik (Országgyűlés, Köztársasági Elnök, Kormány, bíróságok, Alkotmánybíróság, helyi önkormányzatok). A záró részek a választások, a közpénzek, a független ellenőrző szervek, a különleges jogrend, az európai és nemzetközi kapcsolatok, valamint az alkotmánymódosítás és az átmenet szabályait tartalmazzák.

Mi az a „sarkalatos törvény”? Olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata kell (43. cikk). A tervezet egyik legfontosabb garanciája, hogy zárt listát ad — pontosan kilenc tárgykört —, és kimondja: más tárgykör nem tehető kétharmadossá. A lista bővítéséhez alkotmánymódosítás és ügydöntő népszavazás is kell (96. cikk). Így egyetlen kormánytöbbség sem betonozhatja be a napi szakpolitikáját kétharmados törvényekbe.

Mit jelent, ha a részleteket törvény határozza meg? Azt, hogy a részletszabályokat az Országgyűlés rendes törvényben (a jelen lévő képviselők egyszerű többségével, határozatképes ülésen — 40. cikk) dolgozza ki, de a jog magja az Alkotmányban van, és azt törvény nem üresítheti ki (24. cikk). Ahol a tervezet minősített többséget kíván, azt mindig kifejezetten megjelöli.

Ki mit csinál? Az Országgyűlés törvényt alkot és ellenőrzi a Kormányt; a Kormány irányítja a végrehajtó hatalmat; a Köztársasági Elnök őrködik az államszervezet demokratikus működése felett (kihirdet, egyszer visszaküldhet törvényt, vagy előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól); a bíróságok függetlenül ítélkeznek; az Alkotmánybíróság az Alkotmányt védi mindenkivel — az Országgyűléssel szemben is; az Alapvető Jogok Biztosához pedig bárki fordulhat, ha közhatalmi szerv eljárása alapjogát sérti vagy veszélyezteti.

A legfontosabb számok a tervezetben

Szám	Mire vonatkozik?
199 képviselő	Az Országgyűlés létszáma (37. cikk).
4 év	Az Országgyűlés rendes megbízatása (38. cikk).
5 év	A Köztársasági Elnök megbízatása; egyszer újraválasztható (48–49. cikk).
9 év	Az alkotmánybírói helyek ciklusa (harmaduk háromévente újul meg; az időközben megüresedett helyre választott bíró a hátralévő időt tölti ki — 67. cikk). Ugyanígy 9 év, megújítás nélkül, a Legfőbb Ügyész és az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása (64., 83. cikk).
Az összes képviselő 2/3-a	Sarkalatos törvény, alkotmánymódosítás, legfőbb ügyészi és bírói-ellenőrző választások főszabálya, valamint az államfőválasztás első két fordulója (43., 48., 64., 67., 83–84., 96. cikk).
Az összes képviselő több mint fele	A Miniszterelnök megválasztása és a konstruktív bizalmatlansági indítvány (54., 57. cikk), továbbá az államfőválasztás harmadik fordulója (48. cikk).
Az összes képviselő 3/5-e	Egyéves parlamenti mulasztás után életbe lépő elakadásoldó küszöb négy független intézménynél (63., 67., 83., 84. cikk; lásd a 7. fejezetet).
15 nap	A Köztársasági Elnök rendes határideje az elfogadott törvény kihirdetésére, visszaküldésére vagy alkotmánybírósági vizsgálatára (42. cikk).
60 nap	A kormányalakítás végső alkotmányos határideje (54. cikk), valamint a két parlamenti szavazás közötti kötelező várakozási idő alkotmánymódosításnál (96. cikk).
90 nap	A különleges jogrend megszűnése utáni felkészülési idő az elhalasztott választás megtartása előtt (91. cikk).
100 000 választópolgár	Állampolgári törvénykezdeményezés: az Országgyűlés hat hónapon belül köteles megtárgyalni és indokolt határozattal megválaszolni (78. cikk).
200 000 választópolgár	Kötelezően elrendelendő ügydöntő népszavazás kezdeményezése a nem tiltott tárgykörökben (77. cikk).

2. Mi van benne — részről részre

Preambulum. A polgárok közössége fogalmazza meg a közös alapokat: az ország minden itt élő ember otthona, az összetartozás pedig polgári — nem származási vagy vallási — kötelék.

I. Alapvető rendelkezések (1–6. cikk). Magyarország független, demokratikus, parlamentáris köztársaság. Az Állam világnézetileg semleges. A népszuverenitás alanya a magyar állampolgárok közössége. Ide tartoznak az állami jelképek, a főváros, a nemzeti ünnepek, a magyar nyelv és a nemzetiségek nyelvhasználatának védelme, valamint az állampolgárság alapjai.

II. Alapvető jogok és szabadságok (7–24. cikk). Az emberi méltóságtól a személyes szabadságon, a magánélet és a személyes adatok védelmén, a szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadságon át a tisztességes eljárásig. A közérdekű adatok megismerésének joga a közhatalmi szervek által kezelt adatok mellett kifejezetten kiterjed a közpénzek és a köztulajdon felhasználására vonatkozó adatokra is (14. cikk). A 24. cikk adja meg a jogkorlátozás általános mércéjét és azoknak az alapjogoknak a körét, amelyek különleges jogrendben sem függeszthetők fel (erről szól a 3. fejezet). Magyarország elhagyásához mindenkinek joga van; a belépés és a hazatérés korlátozhatatlan garanciája a magyar állampolgárokat illeti meg (17. cikk).

III. Szociális, gazdasági és kulturális jogok (25–32. cikk). Oktatás és tudományos-művészeti szabadság, testi és lelki egészség, munka és szakszervezeti jogok, szociális biztonság, a család és a gyermekek védelme, a fogyatékossággal élők és az idősek jogai, valamint az egészséges környezethez való jog és a jövő nemzedékek védelme. A 4. fejezet részletesen bemutatja, mi kérhető számon közvetlenül bíróság előtt, és mi kötelezi a törvényhozót intézményfenntartásra.

IV. Kötelességek és állampolgárság (33–36. cikk). A magyar állampolgárság senkitől nem vehető el önkényesen, és magyar állampolgár nem utasítható ki. A külföldieket is megilletik az alapvető jogok (az állampolgároknak fenntartott politikai jogok kivételével), kollektív kiutasításuk tilos, és senki nem küldhető vissza olyan államba, ahol kínzás vagy embertelen bánásmód fenyegetné. Az alkotmányos kötelességek: a jogszabályok megtartása, a teherbíró képességhez igazodó közteherviselés és a honvédelem.

V. Az Országgyűlés (37–47. cikk). 199 képviselő, arányos elemet tartalmazó vegyes választási rendszerben. A képviselők egynegyede parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kényszerítheti ki — ezt a kormánytöbbség nem szavazhatja le (41. cikk). A 42. cikk a törvények elfogadását, előzetes normakontrollját és kihirdetését rendezi (lásd a 7. fejezetet), a 43. cikk pedig a sarkalatos törvények kilencelemű zárt listáját.

VI. A Köztársasági Elnök (48–52. cikk). Az Országgyűlés választja öt évre: az első két fordulóban az összes képviselő kétharmadával, a harmadikban az összes képviselő többségével. Nem a végrehajtó hatalom feje, hanem alkotmányos őrködő szereplő. Döntéseinek többségéhez miniszteri ellenjegyzés szükséges, amellyel a politikai felelősséget a miniszter vállalja; a törvények kihirdetéséhez, visszaküldéséhez vagy alkotmánybírósági vizsgálatához azonban nem kell ellenjegyzés (51. cikk). Tisztségéből szándékos alkotmánysértés vagy súlyos bűncselekmény miatt csak az Alkotmánybíróság mozdíthatja el.

VII. A Kormány (53–59. cikk). A Miniszterelnököt az Országgyűlés választja. Leváltani konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lehet: az Országgyűlés csak úgy vonhatja meg a bizalmat, ha egyidejűleg megválasztja az új Miniszterelnököt (57. cikk). A Miniszterelnök maga is kérhet bizalmi szavazást. A közigazgatás pártatlan és érdemalapú.

VIII. Az igazságszolgáltatás (60–65. cikk). A bírák függetlenek és nem utasíthatók; az ügyek elosztását bíróságon kívül más szerv nem határozhatja meg. A bírói önigazgatás szerve az Országos Bírói Tanács (OBT), amelynek többségét a bírák titkos szavazással maguk közül választják. A bírói nyugdíjkorhatár leszállítása csak a módosítás után kinevezett bírákra alkalmazható — hivatalban lévő bírákat tehát nem lehet korhatárcsökkentéssel eltávolítani (62. cikk). A Legfőbb Ügyészt az OBT jelölése alapján, az Országgyűlés megerősítésével nevezik ki kilenc évre (megújítás nélkül), és lejárat előtt csak a bírákra irányadó okokból és eljárásban mozdítható el (64. cikk).

IX. Az Alkotmánybíróság (66–70. cikk). Tizenöt bíró, kilenc évre. Az Országgyűlés kétharmaddal választja őket egy bírói többségű szakmai jelölőbizottság nyilvános meghallgatáson kiválasztott jelöltjei közül. A tizenöt bírói hely harmadának ciklusa háromévente jár le, így a testület fokozatosan újul meg. Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák maguk közül választják, ügyrendjét pedig a törvény keretei között a testület maga állapítja meg (66. cikk). Az Alkotmánybíróság alkotmányos hatáskörét törvény nem szűkítheti, döntése mindenkire kötelező.

X. A helyi önkormányzatok (71–74. cikk). A közügyeket lehetőleg az állampolgárokhoz legközelebb eső szinten kell intézni (szubszidiaritás). Az állami felügyelet kizárólag törvényességi lehet. Kötelező új önkormányzati feladathoz arányos költségvetési forrást is biztosítani kell. Egyetlen, név szerint megjelölt helyi közösségre vonatkozó törvény csak az érintett önkormányzat hozzájárulásával léphet hatályba (73. cikk).

XI. Választások és közvetlen demokrácia (75–78. cikk). A választókerületek határait független bizottság határozza meg. A választási törvény módosítása a kihirdetését követő egy éven belül tartott választáson nem alkalmazható — előrehozott választáson tehát a korábbi szabályok érvényesek —, kivéve ha az Alkotmánybíróság megállapított alkotmánysértés orvoslására kifejezetten elrendeli a korábbi alkalmazást (76. cikk). Kétszázezer választópolgár érvényes kezdeményezésére népszavazást kell kiírni; százezer választópolgár pedig parlamenti vitára bocsátandó törvényjavaslatot nyújthat be.

XII. A közpénzügyek (79–83. cikk). Adót és más közterhet csak törvény vethet ki. A közpénzekkel vagy a köztulajdonnal gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni gazdálkodásával (79. cikk). Minden olyan törvényjavaslatnak, amely új kiadást teremt vagy meglévőt növel, meg kell jelölnie a fedezetet. A Magyar Nemzeti Bank független, feladatait az európai uniós kötelezettségekkel összhangban látja el; az állam tiltott monetáris finanszírozása tilos, a jegybanki nyereség felosztása pedig csak szigorú tartalékolási szabályok mellett lehetséges (82. cikk). Az Állami Számvevőszék jelentései nyilvánosak.

XIII. Független ellenőrző szervek (84–86. cikk). Az Alapvető Jogok Biztosa, a sarkalatos törvénnyel létrehozható szakbiztosok és az önálló szabályozó hatóságok. A 86. cikk szervezeti garanciákat ír elő a politikai befolyástól mentes működésre.

XIV. Honvédelem és különleges jogrend (87–91. cikk). A fegyveres erők polgári irányítás alatt állnak. Különleges jogrend (hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet) csak végső eszközként, kétharmados parlamenti döntéssel, meghatározott indokkal, területre és időtartamra hirdethető ki, és meghosszabbításához is az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Közben az Országgyűlés folyamatosan ülésezik és nem oszlatható fel, az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok teljes hatáskörrel működnek, a választások pedig nem maradnak el automatikusan (88–91. cikk; részletesen a 7. fejezetben).

XV. Nemzetközi kapcsolatok és európai uniós tagság (92–95. cikk). Magyarország jóhiszeműen teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. A kihirdetett nemzetközi szerződés elsőbbséget élvez az ellentétes belső törvénnyel — így a sarkalatos törvénnyel — szemben is (93. cikk). A 94. cikk rögzíti Magyarország európai uniós tagságát; további hatáskörök átadásához az összes képviselő kétharmadának szavazata szükséges.

XVI. Az Alkotmány módosítása (96–97. cikk). Az összes képviselő kétharmada, két szavazás, közöttük legalább hatvan nap. Ha a módosítás a 97. cikkben felsorolt alapelveket, a módosítási szabályokat vagy a sarkalatos törvények körét érinti, a hatálybalépéshez érvényes és eredményes országos népszavazás is kell (96. cikk). Az alkotmányos alapmag — az emberi méltóság, a jogállamiság, a demokratikus és parlamentáris berendezkedés, a hatalommegosztás és az alkotmánybírósági felülvizsgálat — lényeges tartalmát csorbító módosítás népszavazással sem fogadható el (97. cikk). Különleges jogrend idején alkotmánymódosítás nem kezdeményezhető és nem fogadható el.

XVII. Záró és átmeneti rendelkezések (98–101. cikk). Az új Alkotmány hatálybalépésével a 2011-es Alaptörvény hatályát veszti. A korábbi jogszabályok hatályban maradnak, amennyiben nem ellentétesek az új Alkotmánnyal (az ellentétes rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisíti). Hivatalban lévő tisztségviselő megbízatását intézményi átnevezés vagy puszta átszervezés nem rövidítheti le (100. cikk). Az intézményi átmenet részletes menetrendjét külön, alkotmányozó többséggel elfogadott átmeneti törvénynek kell kidolgoznia; a 101. cikk önmagában még nem a hatálybaléptetés aktusa.

3. Mikor és hogyan korlátozható egy alapjog?

A legtöbb alapjog csak a 24. cikk általános szűrőjén keresztül korlátozható. Ehhez hat együttes feltételnek kell teljesülnie:

A korlátozást törvény írja elő (kormányrendelet vagy hatósági utasítás nem elég).
A törvény általánosan alkalmazandó — nem egyetlen személyre vagy ügyre szabott.
A korlátozás az Alkotmány által elismert legitim célt szolgál (vagy mások jogait védi).
A korlátozás szükséges: enyhébb eszközzel a cél nem érhető el.
A korlátozás arányos: az elérni kívánt közérdek súlya arányban áll az okozott jogsérelemmel.
A jog lényeges tartalma érintetlen marad.

Vannak ugyanakkor olyan jogok, amelyek egyáltalán nem korlátozhatók, és olyanok is, amelyek különleges jogrend idején sem függeszthetők fel (24. cikk (3) bekezdés és 89. cikk). Az emberi méltóság (7. cikk), az élethez, valamint a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jog és a halálbüntetés, a kínzás, az embertelen bánásmód tilalma (9. cikk), a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága (13. cikk), valamint a büntetőjogi törvényesség elve (21. cikk) vészhelyzetben is érinthetetlen. (Amikor a vallás vagy a meggyőződés külső cselekedetben nyilvánul meg, arra már alkalmazható a 24. cikk arányossági mércéje.)

Példa — tüntetés: A békés, fegyvertelen gyülekezéshez nem kérhető előzetes hatósági engedély; közterületi rendezvényhez törvény előírhat előzetes bejelentést (15. cikk). Korlátozni vagy feloszlatni csak törvény alapján, szükséges és arányos módon lehet — pusztán a vélemény tartalma miatt soha.
Példa — kisajátítás: Tulajdont elvonni kivételesen, közérdekből, törvény alapján és azonnali és méltányos kártalanítás mellett lehet (18. cikk). Kártalanítás nélküli „közérdekű” elvétel az Alkotmány szerint tilos.

4. Mit ígérnek a szociális jogok — őszintén?

A 25–28. cikkben több helyen szerepel a fordulat: „törvényben meghatározott feltételek szerint”. Jogos a kérdés: mi ebből a bíróság előtt is számonkérhető jog, és mi a törvényhozó mozgástere?

Ami közvetlenül, egyéni jogként érvényesíthető: az alapfokú oktatás ingyenessége és kötelezősége, valamint a képességeken alapuló hozzáférés a felsőoktatáshoz (25. cikk); a szakszervezet alapításának, a kollektív tárgyalásnak és a sztrájknak a joga, továbbá az indokolatlan vagy tisztességtelen elbocsátással szembeni védelem (27. cikk); és minden szociális ellátásnál a hátrányos megkülönböztetés tilalma (8. cikk).
Amit az Államnak intézményként kötelező fenntartania: a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátórendszert (26. cikk), valamint a szociális biztonság olyan rendszerét, amely legalább az öregségre, a fogyatékosságra, a betegségre, a szülőségre és a munkanélküliségre kiterjed (28. cikk). A „fogyatékosság” itt nem szűkíthető le a puszta munkaképtelenségre, a „szülőség” pedig nem csak a szülés pillanatát jelenti. Egyetlen kormány sem vonulhat ki ezekről a területekről.
Amit törvény tölt ki: az egyes ellátások pontos összegét és jogosultsági feltételeit az Országgyűlés állapítja meg a gazdasági teherbíró képesség függvényében — de úgy, hogy az intézményrendszert és a jog lényeges tartalmát nem üresítheti ki.

5. Hová fordulhatsz, ha jogsérelem ér?

Tisztességes hatósági eljárás és indokolt döntés (23. cikk): minden közhatalmi szerv köteles az ügyedet részrehajlás nélkül, észszerű határidőn belül intézni, és döntését megindokolni.
Bírósági jogorvoslat (20. cikk): a közhatalom által okozott jogsérelem ellen hatékony bírósági út jár, független és pártatlan bíróság előtt. Büntetőügyben a bíróság indokolt ítéletet köteles hozni.
Alkotmányjogi panasz (69. cikk): ha a rendelkezésre álló és hatékony rendes jogorvoslatokat kimerítetted, és alapvető jogodat jogerős bírósági ítélet vagy végleges hatósági döntés sértette meg — vagy ha maga a törvény közvetlenül, egyedi döntés nélkül okoz alapjogsérelmet —, az Alkotmánybírósághoz fordulhatsz. Ha a peredben eljáró rendes bíró tartja alkotmányellenesnek az alkalmazandó törvényt, ő maga is felfüggeszti a pert, és az Alkotmánybírósághoz fordul. Súlyos, helyrehozhatatlan sérelem megelőzésére az Alkotmánybíróság ideiglenes jogvédelmet is elrendelhet.
Az Alapvető Jogok Biztosa (84. cikk): bárki fordulhat hozzá, ha közhatalmi szerv eljárása vagy mulasztása alapjogot sért. A Biztos vizsgálatot folytat, nyilvános jelentést tesz, és előfeltétel nélkül maga is kérheti bármely jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

6. A népszavazás számtana — egy kidolgozott példa

A 77. cikk két együttes feltételt szab az országos népszavazás érvényességéhez és eredményességéhez: az egyik válasznak meg kell kapnia az érvényes szavazatok több mint felét, és el kell érnie az összes választópolgár legalább egyharmadát (ez az „igen” és a „nem” válaszra egyaránt igaz).

Tegyük fel, hogy 8 millió választópolgár szerepel a névjegyzékben. Az egyharmados küszöb így 2 666 667 szavazat.

„A” eset: 3 millió érvényes szavazat születik, ebből 1,9 millió „igen”. Bár az „igen” a szavazók között többségben van, nem éri el a 2,67 milliós küszöböt → a népszavazás érvénytelen.
„B” eset: 5,6 millió érvényes szavazat születik, ebből 3 millió „igen”. Az „igen” a leadott szavazatok többségét és a választópolgárok több mint egyharmadát is megszerezte → a népszavazás érvényes és eredményes, döntése pedig köti az Országgyűlést: ugyanabban a parlamenti ciklusban nem írható felül (77. cikk (5) bekezdés).

Miről nem lehet népszavazást tartani? A költségvetésről, adókról, nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, személyi kérdésekről, valamint olyan javaslatról, amely alapjogot korlátozna vagy a 97. cikk védett alkotmányos magját érintené (77. cikk (3) bekezdés). Az alkotmánymódosítást megerősítő népszavazás külön eljárás (96. cikk): ott a módosítást jóváhagyó „igen” szavazatoknak kell mindkét küszöböt elérniük.

7. Mi történik, ha elakad a rendszer, vagy valaki szabotálni próbálja?

Egy jó alkotmánynak arra is választ kell adnia, mi történik, ha a politikai szereplők nem hajlandók együttműködni, vagy ha valaki a határidők kijátszásával próbál hatalmat szerezni.

Mi van, ha a kétharmad hiánya miatt nem választanak új alkotmánybírót vagy ellenőrző vezetőt? Az Országos Bírói Tanács parlamenti tagjaira (63. cikk), az alkotmánybírákra (67. cikk), az Állami Számvevőszék elnökére (83. cikk) és az Alapvető Jogok Biztosára (84. cikk) egységes elakadásoldó szabály vonatkozik. Ha az előző tisztségviselő megbízatási idejének lejártától (vagy a tisztség korábbi megüresedésétől) számított egy éven belül nem sikerül kétharmaddal utódot választani, a szükséges küszöb az összes képviselő háromötödére csökken. Az egyéves óra a megbízatás lejártakor akkor is elindul, ha a leköszönő tisztségviselő az utód hivatalba lépéséig ügyvezetőként helyén marad — így a kisebbség nem tarthatja fenn végtelenségig a korábbi tisztségviselőt pusztán azzal, hogy blokkolja a kétharmadot. Az alkotmánybíráknál ráadásul maga a bírói szék kilencéves ciklusa ketyeg tovább: a késve megválasztott bíró csak a szék hátralévő idejét tölti ki, így a késlekedésért nem jár „jutalomidő”.

Megakasztható egy megválasztott tisztségviselő hivatalba lépése azzal, hogy nem veszik ki az esküjét? Nem. Ha az Országgyűlés megválasztotta a Köztársasági Elnököt, de a parlamenti eskütételt az irányadó határidőn belül nem teszik lehetővé, a megválasztott államfő további hét napon belül az Alkotmánybíróság előtt teszi le az esküt, és hivatalba lép (48. cikk).

Mi történik, ha az államfő tartósan nem tudja ellátni a feladatait? Az átmeneti vagy végleges akadályoztatás megállapításáról nem a parlamenti többség, hanem az Alkotmánybíróság dönt — egészségügyi ok esetén független orvosi bizonyíték alapján (52. cikk). Az államfőt ilyenkor az Országgyűlés Elnöke helyettesíti, aki erre az időre nem gyakorolhatja házelnöki jogköreit; azokat egy előre kijelölt alelnök veszi át (49. cikk).

Elhúzható a kormányalakítás végtelenül? Nem. Az 54. cikk szerint a kormányalakítási óra az új Országgyűlés alakuló ülésén (vagy a miniszterelnöki tisztség megüresedésekor) indul, és a sikertelen jelölések nem indítják újra. Ha hatvan napon belül (illetve a törvényben előre rögzített, de legalább negyvenöt napos határidőn belül) nem választanak Miniszterelnököt, a Köztársasági Elnök öt napon belül feloszlatja az Országgyűlést — kivéve, ha az Országgyűlés még a feloszlatás kihirdetése előtt megválasztja a Miniszterelnököt. Különleges jogrendben az Országgyűlés nem oszlatható fel.

Mi történik, ha az ügyvezető miniszterelnök sorozatos bizalmi szavazásokkal próbálja blokkolni a feloszlatást? Ha egy hivatalban lévő Miniszterelnök elveszíti a maga által kért bizalmi szavazást (57. cikk), az Országgyűlésnek tizennégy napja van új Miniszterelnököt választani; ha ez nem sikerül, a Köztársasági Elnök hét napon belül feloszlathatja az Országgyűlést. Ügyvezető kormányfő nem kérhet újabb bizalmi szavazást azért, hogy újraindítsa ezeket a határidőket.

Zsebre teheti a Köztársasági Elnök az Országgyűlés által elfogadott törvényt? Nem (42. cikk). Az elfogadott törvényt öt napig nem lehet kihirdetni, hogy a képviselők egyharmada előzetes alkotmánybírósági vizsgálatot kérhessen. Ha nem kérnek, az Elnöknek tizenöt napja van: kihirdeti a törvényt, egyszer indokolással visszaküldi az Országgyűlésnek, vagy az Alkotmánybírósághoz küldi. Ha az Országgyűlés a visszaküldött törvényt újra elfogadja, vagy az Alkotmánybíróság nem talál alkotmánysértést, az Elnöknek öt napon belül ki kell hirdetnie. Ha ezt elmulasztja, az Országgyűlés Elnöke öt napon belül maga hirdeti ki a törvényt.

Kihirdethet a Kormány különleges jogrendet a parlament megkerülésével? Főszabály szerint különleges jogrendet csak az Országgyűlés hirdethet ki, kétharmaddal (88. cikk). Csak akkor léphet ideiglenesen a helyébe a Köztársasági Elnök, ha az Országgyűlés ténylegesen nem képes időben összeülni — és ehhez a házelnök igazolása valamint a miniszterelnök ellenjegyzése egyaránt kell. Az ideiglenes kihirdetés tizenöt nap után parlamenti kétharmados megerősítés nélkül hatályát veszti, és azonos okból nem ismételhető meg. Az Alkotmánybíróság minden kihirdetést és hosszabbítást hivatalból, öt napon belül felülvizsgál (90. cikk).

Elhalasztható egy országos választás egy helyi árvíz vagy veszélyhelyzet ürügyén? Nem (91. cikk). A különleges jogrend kihirdetése önmagában nem halaszt el semmilyen választást. Halasztáshoz külön kétharmados parlamenti döntés és a Nemzeti Választási Bizottság előzetes nyilvános értékelése kell. Helyi választást csak az érintett területen lehet elhalasztani; országos választást pedig kizárólag akkor, ha az országos szavazás egésze nem tartható meg szabadon és tisztességesen. A halasztást az Alkotmánybíróság öt napon belül hivatalból felülvizsgálja. Amint a különleges jogrend véget ér, a rendkívüli rendeletek hatályukat vesztik, a választást pedig kilencven nap felkészülési idő után (a 90. és a 120. nap között) meg kell tartani.

8. Nyitott kérdések, amelyeken érdemes tovább vitatkozni

Egy alkotmánytervezetben több olyan intézményi választás van, ahol jó érvek szólnak más megoldások mellett is. Néhány példa a vitakérdések közül:

Közvetett vagy közvetlen államfőválasztás (48. cikk): parlamentáris köztársaságban a parlamenti választás (kétharmados első két fordulóval) elkerüli a „kétfejű” végrehajtó hatalom konfliktusát, de sokan érvelnek a közvetlen államfőválasztás szimbolikus súlya mellett.
Mentelmi jog (39. cikk): a képviselő büntetőeljárásához (a tettenérés kivételével) a jelen lévő képviselők öthatodának hozzájárulása kell. Elég erős védelem-e ez a politikai célú büntetőeljárások ellen úgy, hogy közben a korrupció se maradjon büntetlenül?
Választási rendszer (38. cikk): a tervezet „arányos elemet tartalmazó vegyes választási rendszert” ír elő. Rögzítsen-e maga az Alkotmány ennél szigorúbb arányossági minimumot, vagy maradjon ez a sarkalatos választási törvény tárgya?
Az európai uniós tagság védelme (94., 96–97. cikk): az uniós tagság szerepel az Alkotmányban, de nem része a 97. cikk módosíthatatlan magjának. Kössön-e a 96. cikk kifejezetten kötelező népszavazást bármilyen olyan módosításhoz, amely Magyarország uniós tagságát érintené?

A tervezet magyar szövege a honlapon és az alkotmany.md fájlban, az angol szöveg az angol olvasófelületen és a constitution.md fájlban olvasható. Javaslatot vagy észrevételt a hozzászólási útmutató szerint küldhetsz; a szerkesztés rendjét a SZERKESZTES.md írja le.