Közérthető kiadás
Az új Alkotmány közérthető kiadása
Ez a kísérő füzet az alkotmánytervezet (alkotmany.md) megértését
szolgálja. Nem jogi szöveg, és nem is része az Alkotmánynak: ha bármiben
eltér tőle, az Alkotmány szövege számít. Úgy íródott, hogy egy gondolkodó
tizenhat éves is végigolvashassa.
1. Olvasási kulcs — hogyan kell ezt a szöveget olvasni?
Mi az Alkotmány? Az ország alaptörvénye: minden más törvény és minden állami szerv fölött áll (3. cikk). Amit az Alkotmány kimond, azt egyszerű többséggel nem lehet felülírni — ez a lényege.
Hogyan épül fel? Egy Preambulum (ünnepélyes bevezető), majd száz-egynéhány cikk tizenhét részben. Az első három rész rólad szól (az állam alapjai, a jogaid, a szociális jogaid); a középső részek az intézményekről (Országgyűlés, Köztársasági Elnök, Kormány, bíróságok, Alkotmánybíróság, önkormányzatok); a végén a pénzügyek, a különleges jogrend, a nemzetközi kapcsolatok és az Alkotmány módosításának szabályai állnak.
Mi az a „sarkalatos törvény”? Olyan törvény, amelyhez az összes képviselő kétharmadának szavazata kell (43. cikk). Ez a tervezet egyik legfontosabb újítása: zárt listát ad — pontosan kilenc tárgykört —, és kimondja, hogy máshol sarkalatos törvény nem alkalmazható. Így a mindenkori kétharmad nem betonozhatja be a saját szakpolitikáját.
Mit jelent: „törvényben meghatározott feltételek szerint”? Azt, hogy a részleteket az Országgyűlés egyszerű többséggel megalkotott törvénye adja meg — de a jog magja az Alkotmányban van, és azt törvény nem veheti el (24. cikk).
Ki mit csinál? Az Országgyűlés törvényt alkot és ellenőrzi a Kormányt; a Kormány kormányoz; a Köztársasági Elnök őrködik (kihirdet, visszaküldhet, az Alkotmánybírósághoz fordulhat); a bíróságok ítélkeznek; az Alkotmánybíróság az Alkotmányt védi mindenkivel — az Országgyűléssel szemben is; az Alapvető Jogok Biztosához pedig bárki, bármikor, ingyen fordulhat.
A legfontosabb számok.
| Szám | Mire vonatkozik |
|---|---|
| 199 | országgyűlési képviselő (37. cikk) |
| 4 év | az Országgyűlés megbízatása (38. cikk) |
| 5 év | a Köztársasági Elnök megbízatása, egyszer újraválasztható (48–49. cikk) |
| 9 év | alkotmánybírák, Legfőbb Ügyész, ÁSZ-elnök — nem megújítható (64., 67. és 83. cikk) |
| 2/3 | sarkalatos törvény, elnökválasztás, alkotmánybíró-választás, alkotmánymódosítás (43., 48., 67. és 96. cikk) |
| 15 nap | törvény kihirdetése vagy visszaküldése (42. cikk) |
| 60 nap | kormányalakítási határidő (54. cikk); két olvasat közti idő alkotmánymódosításnál (96. cikk) |
| 90 nap | különleges jogrend után választás nem tartható (91. cikk) |
| 100 000 | választópolgár törvényt kezdeményezhet (78. cikk) |
| 200 000 | választópolgár népszavazást kényszeríthet ki (77. cikk) |
2. Mi van benne — részről részre
Preambulum. Ki fogadja el és miért. Az alany a polgárok közössége: mindenki, aki itt él, otthonának mondhatja az országot.
I. Alapvető rendelkezések (1–6. cikk). Magyarország független, demokratikus, parlamentáris köztársaság; az Állam világnézetileg semleges; a szuverenitás a nemzeté. A jelképek, a főváros, a nemzeti ünnepek, a hivatalos nyelv, az állampolgárság alapjai.
II. Alapvető jogok (7–24. cikk). A méltóságtól a tisztességes eljárásig. Két visszatérő mondatot érdemes megjegyezni: „kizárólag a 24. cikk szerint korlátozható” — erről szól lent a 3. fejezet —, és „még különleges jogrend idején sem” — ami azt jelenti, hogy az adott jog vészhelyzetben sem vehető el (méltóság, élet, kínzás tilalma, lelkiismeret, büntetőjogi törvényesség).
III. Szociális, gazdasági és kulturális jogok (25–32. cikk). Oktatás, egészség, munka, szociális biztonság, család, gyermekek, fogyatékossággal élők, környezet. Hogy ezekből mi jár „azonnal” és mi épül törvényekből, arról a 4. fejezet beszél őszintén.
IV. Kötelességek és állampolgárság (33–36. cikk). Az állampolgárság nem vehető el önkényesen, magyar állampolgár nem utasítható ki; a kötelességek: hűség az Alkotmányhoz, közteherviselés teherbíró képesség szerint, honvédelem.
V. Az Országgyűlés (37–47. cikk). Hogyan választják, hogyan ülésezik, hogyan születik a törvény. A 43. cikk a sarkalatos törvények zárt listája. A képviselők egynegyede vizsgálóbizottságot kényszeríthet ki — ez az ellenzék joga, nem a többségé.
VI. A Köztársasági Elnök (48–52. cikk). Az Országgyűlés választja kétharmaddal; őrködő szerep, nem kormányzó; intézkedéseihez (kevés kivétellel) miniszteri ellenjegyzés kell; csak az Alkotmánybíróság mozdíthatja el.
VII. A Kormány (53–59. cikk). A Miniszterelnököt az Országgyűlés választja; leváltani csak konstruktív bizalmatlansággal lehet — úgy, hogy egyben megválasztják az utódját (57. cikk). A közigazgatás pártatlan és érdemalapú.
VIII. Az igazságszolgáltatás (60–65. cikk). A bírák függetlenek, nem utasíthatók; az ügyelosztásba senki külső nem szólhat bele; a bírákat az Országos Bírói Tanács nevezi ki, amelyben a bírák által választott bírák vannak többségben. A nyugdíjkorhatár-csökkentés csak az új kinevezésekre hat — bírót így sem lehet „kinyugdíjazni”.
IX. Az Alkotmánybíróság (66–70. cikk). Tizenöt bíró, kilenc évre, kétharmaddal, szakmai jelölőtestület jelöltjei közül; harmaduk háromévente cserélődik, így egyetlen kétharmad sem töltheti fel egyszerre. Hatáskörét törvény nem szűkítheti. Döntése mindenkire kötelező.
X. A helyi önkormányzatok (71–74. cikk). A döntés ott szülessen, ahol az emberek élnek. Az állami felügyelet csak törvényességi; új feladathoz forrás is jár; egyetlen településre szabott törvény a település hozzájárulása nélkül hatálytalan — várost büntetni törvénnyel nem lehet.
XI. Választások és közvetlen demokrácia (75–78. cikk). A választókerületeket független bizottság rajzolja; a választási szabályok a választás előtti évben már nem módosíthatók. Kétszázezer választópolgár népszavazást kényszeríthet ki; az eredmény köti az Országgyűlést.
XII. A közpénzügyek (79–83. cikk). Adót csak törvény vethet ki; ami kiadást teremt, annak fedezetét is meg kell jelölni; a jegybank független; az Állami Számvevőszék jelentései nyilvánosak.
XIII. Független ellenőrző szervek (84–86. cikk). Az Alapvető Jogok Biztosa — hozzá bárki fordulhat, előfeltétel nélkül. Külön biztosok és független szabályozó hatóságok csak sarkalatos törvénnyel, beépített politikai-kiegyensúlyozottsági szabályokkal.
XIV. Honvédelem és különleges jogrend (87–91. cikk). Vészhelyzetet csak az Országgyűlés hirdethet ki, kétharmaddal, megjelölt okkal, területtel és időtartammal. Közben az Országgyűlés ülésezik és nem oszlatható fel, az Alkotmánybíróság és a bíróságok teljes hatáskörrel működnek, és a 24. cikk védett jogai érinthetetlenek. A jogrend megszűntével az intézkedések maguktól hatályukat vesztik.
XV. Nemzetközi kapcsolatok és EU-tagság (92–95. cikk). A vállalt nemzetközi kötelezettség köt; az EU-tagság alkotmányos tény; további hatáskör átadásához kétharmad kell.
XVI. Az Alkotmány módosítása (96–97. cikk). Kétharmad, két olvasat, hatvan nap. Van egy védett mag: méltóság, jogállamiság, demokratikus és parlamentáris jelleg, hatalommegosztás, alkotmánybírósági felülvizsgálat. Az ezt érintő módosításhoz a kétharmadon túl népszavazás is kell (96. cikk); olyan módosítás pedig, amely e tárgyak lényeges tartalmát csorbítaná, egyáltalán nem fogadható el (97. cikk). Különleges jogrendben az Alkotmányhoz nyúlni tilos.
XVII. Záró és átmeneti rendelkezések (98–101. cikk). A 2011-es Alaptörvény hatályát veszti; a jogrend és a tisztségviselők nem cserélődnek le egyik napról a másikra — a hidat egy külön, az Alkotmánnyal azonos többséggel elfogadott átmeneti törvény adja, amely elvégzett feladata után magától megszűnik.
3. „Kizárólag a 24. cikk szerint korlátozható” — mit jelent ez a gyakorlatban?
Majdnem minden jog után ez a mondat áll. A 24. cikk az a szűrő, amelyen minden korlátozásnak át kell férnie — mind az öt feltételnek egyszerre:
- csak törvény korlátozhat (rendelet, utasítás, hivatali gyakorlat nem);
- csak az Alkotmány által elismert, legitim célért;
- csak ha a korlátozás a célhoz szükséges (nincs enyhébb eszköz);
- csak arányosan (a haszon megéri a jogsérelmet);
- és a jog lényeges tartalma soha nem vehető el.
Példa: tüntetés. A gyülekezéshez nem kell engedély, csak bejelentés (15. cikk). Feloszlatni a rendőrség csak törvényi alapon, szükséges és arányos módon tudja — azért, mert a tartalma kormánykritikus, soha. Ha mégis megteszi, az 5. fejezet szerinti utak nyílnak meg.
Példa: kisajátítás. A telkedet elvenni útépítésre csak közérdekből, törvény alapján és azonnali, méltányos kártalanítás mellett lehet (18. cikk). Kártalanítás nélküli „közérdekű” elvétel a szöveg szerint nem létezik.
Vészhelyzetben sem tűnik el a szűrő: a kormány rendkívüli intézkedése is csak a 24. cikk szerint korlátozhat (89. cikk), és bíróság előtt megtámadható (90. cikk).
4. A szociális jogok — őszintén
A 25–28. cikkben sok mondat így végződik: „törvényben meghatározott feltételek szerint”. Jogos a kérdés: akkor ez jog, vagy ígéret?
Ami közvetlenül, bíróság előtt is érvényesíthető: az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező (25. cikk); a felsőoktatásba jutás mércéje a képesség; a sztrájk, a szakszervezet, a kollektív tárgyalás joga (27. cikk); és minden szociális jogra is áll a 8. cikk: hátrányos megkülönböztetés nélkül jár.
Amit az Államnak fenn kell tartania, akár tetszik a kormánynak, akár nem: a mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátórendszer (26. cikk) és a szociális biztonság rendszere, amely legalább az öregségre, a rokkantságra, a betegségre, a gyermekvállalásra és a munkanélküliségre kiterjed (28. cikk). A „legalább” szó ott kötelez: e területek egyikéről sem lehet a rendszert kivonni.
Amit törvény tölt ki: az ellátások pontos összegét, feltételeit a mindenkori Országgyűlés alakítja. Ez nem kibúvó, hanem munkamegosztás — de két korlát itt is áll: a rendszernek léteznie és működnie kell, és a jog lényeges tartalma (24. cikk) törvénnyel sem üríthető ki.
5. Hová fordulhatok, ha jogsérelem ér?
- Indokolt választ kérhetek bárkitől, aki közhatalmat gyakorol (23. cikk): kérelmemre észszerű időn belül, indokolással kötelesek válaszolni, és ügyemet részrehajlás nélkül intézni.
- Bíróság (20. cikk): a közhatalom minden jogsértése ellen hatékony bírósági jogorvoslat jár — tisztességes, nyilvános eljárásban, észszerű időn belül.
- Alkotmányjogi panasz (69. cikk): ha a rendes jogorvoslatokat kimerítettem és alapvető jogomat jogerős döntés sértette meg, magához az Alkotmánybírósághoz fordulhatok. Ezt a jogot törvény sem veheti el.
- Az Alapvető Jogok Biztosa (84. cikk): hozzá bárki, bármikor, ingyen, előfeltétel nélkül fordulhat — akkor is, ha pert nem akarok vagy nem tudok indítani. A Biztos vizsgál, jelent, és maga is az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
6. A népszavazás számtana — egy kidolgozott példa
A szabály (77. cikk): a népszavazás akkor érvényes, ha az egyik választ az érvényes szavazatok többsége támogatja, és ez a többség eléri az összes választópolgár egyharmadát.
Tegyük fel, hogy 8 millió választópolgár van; az egyharmad így kb. 2,67 millió.
- „A” eset: 3 millióan szavaznak, 1,9 millió igen. Az igen többségben van, de 1,9 millió < 2,67 millió → a népszavazás érvénytelen.
- „B” eset: 5,6 millióan szavaznak, 3 millió igen. Többség is, és 3 millió > 2,67 millió → a népszavazás érvényes, és az eredmény köti az Országgyűlést: abban a ciklusban vissza sem fordítható (77. cikk (5) bekezdés).
Ugyanez az egyharmados mérce védi az Alkotmány népszavazás-köteles módosítását is (96. cikk (4) bekezdés): a védett magot érintő változáshoz nem elég a kétharmados Országgyűlés — a választópolgárok érdemi részvétele is kell.
A kötelező szöveg: alkotmany.md (magyar) és constitution.md (angol
munkapéldány). Észrevételt a CONTRIBUTING.md szerint lehet tenni.